Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Rövid tartalom:

“A szeretet az élet!” Ezt megtanulni nem kis feladat, főleg Gergő számára. A kisfiú és szülei nagy szegénységben élnek egy malomházban. A szülők odaadással, bölcsességel és nagy-nagy szeretettel nevelik gyermeküket. De hát milyen egy gyermeki lélek? Szerintem, ezt mind tudjuk a legjobban. Gergő mindig álmodozik, terveket sző, és szeretne olyan gazdag lenni, mint a vele egykorú és egy társaságban lévő gyerekek. Mindent odadna azért, hogy szép ruhákban járhasson, főként egy csizmáért, amelyet a bíró fia húz a lábára nap mint nap. És láss csodát, Gergő megkapja vágyai tárgyát, a csizmát. Aztán szép lassan rá kell jönnie, hogy ez sem teszi boldoggá, hiszen a csizmában nem lehet sem járni, sem pedig kapálni. Pedig a fiú számára a boldogság keresés mellett fontos a munka szeretete is, hiszen az erőt és önbizalmat ad az embernek. Mégis valahogy Gergőn elhatalmasodik a gazdagság iránti vágy, amiből nem akar engedni. Erre a helyzetre pedig nincs más megoldás csak és kizárólag a mesék világa. Azt gondolja, hogy: “Ki ma szegény, holnap gazdag lehet!” Talán így van, talán nem. Mindenesetre az édesapa megpróbál kedvében járni a fiának és egy ködmönt ajándékoz neki, amelyben egy tündér lakozik. A kiskabátot a szülők féltő gonddal és szeretettel készítették, hátha majd ez valamelyest enyhít a fiú gazdaság iránti vágyán.

Gergő türelmetlenül várja már, hogy elkészüljön a nagy mű, és persze mindjárt egy álmot is kapcsol hozzá. Azt képzeli, hogy a ködmön őt kincses nagyúrrá fogja tenni. Épp hogy elkészül a ruhadarab, amikor a fiú édesapja elhalálozik, de a szívében lakozó tündér tovább él a ködmönben és végigkíséri Gergő további életét, amely eléggé nehézkesnek ígérkezik. Szép lassan rájön, hogy a vagyonos emberektől sok jót nem várhat, mert azoknak a szíve üres és nincs benne semmi emberi érzés. Felismeri, hogy vannak jó és rossz emberek, és a ködmön is csak akkor simul jól az emberhez, ha jót cselekszik, emberségesen viselkedik. Így aztán, ha bűnt követ el, a kabát szorítani kezd, és már egyáltalán nem kényelmes viselet. Az élet nagy igazsága kezd Gergő számára is egyértelművé válni, miszerint a tündér nem is az ő ködmönében lakozik, hanem az emberek szívében. Segítségével valódi kincsre lel, megtalálja önmagát és a saját lelkéhez vezető utat.

Olvasónapló:

SZÉPEN SZÓLÓ MUZSIKA

Gergő egy utcai árusnak friss vizet adott, s az cserébe egy körtemuzsikát adott neki, ami csak akkor szólal meg, ha jó gyerek fújja. Egész végig fújta Gergő, még a beteg húgának sem akarta odaadni. Később már odaadta volna, de Marika meghalt. Onnantól kezdve nem szólalt meg a körtemuzsika.

A CINEGÉK KIRÁLYA

A gyermeki bú hamar elszáll, s Gergő néhány nap múlva kedves időtöltésének hódolt, cinegét fogott. Messzi Gyurka szerint ez nem a cinegekirály volt. Onnantól Gergő csak a legszebb cinegét akarta megfogni, ami sikerült is. Ám oly szomorúan énekelt, hogy a fiú elengedte. Másnap őt is ágyba kényszerítette a torokgyík. A fiú lázálmában a cinegekirály a halál fekete hollójával harcolt.

AZ ŐSÖK KINCSE

Ferkó betegsége hamar elmúlt, s étvágya jobb volt, mint valaha. A szegénység ellenére galambhússal kényeztették volna, ha Küsmödi be nem lépett volna és meg nem ette volna. Furcsa szavakkal állítólag kiűzte Gergőből a torokgyíkot, majd az apját akarta az ősök kincsének keresésére rávenni, de ez sikertelen volt.

A SARKANTYÚS CSIZMA

Gergő elhitte az ősök kincséről szóló mesét. Sőt Küsmödi bogarat ültetett a fülébe s csizmát akart venni magának. Noha itt-ott segédkezett a fiú, a kis pénzből szülei ábécéskönyvet akartak venni neki. Végül megkapta szüleitől s erősen dicsekedett vele mindenkinek, de csizmában nehéz egy mezítlábas gyereknek a mindennapjait élni.

- Látod, így jár a csirke, mikor fecskét akar játszani. Ne kívánkozz te sarkantyús csizmára, mezítláb is megnőhetsz akkorára, mint a bíró fia.- mondta az apja.

HOGYAN TANULTAM MEG OLVASNI?

A tél beszorította Gergőt a sutba, s ott talált ki furcsa játékokat. Az apa elhatározta, hogy ideje lenne iskolába járatni a fiút. Az anya féltette-óvta mindentől a fiút. Nem engedte ki a nagy télbe sem, ezért otthon tanította írni. Az s betűhöz különös emlékek fűzik  Gergőt és az írót egyaránt.

A GYÉMÁNTCSERÉP

Később megkapja az Ezeregyéjszaka meséit, amely hatására Gergő Aladdin szerepébe éli bele magát, s egyből fel is megy a padlásra csodalámpát keresni. Csak egy üvegdarabot talál, ami képes volt megváltoztatni az őt körülvevő környezetet. Gergő úgy gondolja, hogy a tükörben Tündérországot látja, pedig csak a törött üveg töri meg a fényt. Ez lesz a legféltettebb kincse, de nem sokáig. Mikor egyik séta alkalmával egy templom ablakán bekukucskál, s meglátja Isten képét, a szomorú arcot látva neki ajándékozza a kis üvegdarabot. A templomban alszik el, s csodás álmot lát: Isten vidáman osztja szét a kegypénzt a szegények között, s még egy angyal is segít neki.

MIBEN LAKIK A MAGYAR TÜNDÉR?

Gergő hazafelé tart. Nem is gondolja, hogy szülei és mindenki őt keresi. otthon jóllakatták, ő elmesélte törtnetét, de mindenki csak álomnak hitte azt. Amikor megkérdezik tőle, hogy mi szeretne lenni majd az életben, Gergő egyből rávágja: kincskereső. Gergő kifejti, hogy Aladdinnak ott volt a lámpában a szellem, de neki sem lámpája, sem segítő szelleme nincsen, ezért édesapja megígéri neki, hogy varr egy kisködmönt számára, s szellem helyett tündér fog lakozni benne, aki segíti Gergő útját. A ködmön csak akkor varázserejű, ha a gazdája viseli, ezért télen-nyáron hordania kell, s csak az igazat mondhatja benne.

AZ UTOLSÓ ÖLTÉS

Készül is a ködmön, de édesapja hamarosan meghal. Gergő úgy gondolja, hogy a tündér, akit eddig nem látott, apja halálakor költözött bele a ködmönbe. Édesanyjától a tündérek felől érdeklődik, hogy mikor látni őket, mert idáig még egy sem jelent meg neki. Édesanyja azt mondja Gergőnek, hogy ha segített már a koldusokon, akkor bizony látott már tündért is.
Gergőnek sem kell több, elmegy hát és segít szegényebb barátain.

MEGY A KÖDMÖN VILÁGGÁ

Bordács keresztapa később elviszi őt saját földjére, mondván felneveli a gyermeket, s megtanítja az életre. Gergő azonban dühös lesz amiatt, hogy étlen-szomjan kell dolgoznia a földeken, ráadásul a ködmönét is el akarják adni. Gergő úgy dönt tehát, hogy hazaszökik édesanyjához.

CSONTOS SZIGFRID

Az anya örül, ugyanakkor tudja , hogy nagy a szegénység is. Gergő hajlandó inkább elmegy inasnak valahova, csakhogy a ködmön az övé maradhasson. Be is áll Csorbóka úrhoz a könyvesboltba, s míg az úr a városban intézi ügyeit, Gergő talál magának egy érdekes könyvet, amit olvasgathat. Közben jönnek, és a könyvet szeretnék megvenni, de Gergő inkább lekenyerezi az embereket Csorbóka úr mézeskalácsaival, csakhogy békésen végig tudja olvasni a könyvet. Csorbóka úr rájön Gergő tettére, ezért elzavarja őt.

MALVINKA

Gergő megismerkedik Malvinkával, akiről azt hiszi, hogy a ködmönben lakozó tündér, pedig nem más, mint varrónő.

MEGURASODOM

Malvin megtanítja Gergőnek, hogyan is kell udvariasan ennie, innia, hogyan viselkedjen elegánsan, úrhoz illő módon. Malvinka szinte pótanyukája lesz Gergőnek.

GÁ-BOR-KA, GÁ-BOR-KA…

Eljön az iskolakezdés ideje, amitől Gergő fél egy kicsit. Gáborka mellé ültetik, akinek édesapja varga, ezért gyönyörű csizmája van. Malvin készíttet édesapjával egy csizmát Gergő számára, ami egyfolytában Gáborka nevét csikorgatja: „Gá-bor-ka!”. Egy nap azonban Gáborka hiányzik az iskolából – meghalt. A varga készít még egy utolsó csizmát fiának, mondván a mennyben is jól kell kinéznie. A csizmát valójában Báró cigány öt mezítlábasának készítette.

PULI

Gergő társait szemléli. Némelyik teljesen más , mint ő. Nagyon megszégyenül, amikor Cintula kutyának hívja, mert a pad alatt bujkál.

NÉHA A BŐ KÖDMÖN IS SZORÍT

Gergő barátja halála után nem megy már játszani a többi gyerekekkel, de kis idő elteltével újra barátai felé fordul. Úgy érzi, hogy egy láthatatlan szem figyeli őt, mert a ködmön szorítani kezdi, amikor tétlenül hagyja, hogy édesanyja cipekedjen. Miután pedig szégyenkezve édesanyja segítségére siet barátaival, a ködmön azon nyomban kienged.

AZ EZÜSTKÖRÖM

Gergő továbbra is nagy képzelőerővel bír. Malvinka gyűszűjét ezüstkörömnek nézi. Nem tetszik neki a város, csupa furcsa ember van ott.

A BŰBÁJOS ELŐKERÜL

Az iskola a piacra nézett.  A sok portéka a fiúkat kicsalogatta. Gergő ismét bajba került, mert Cintulára hallgatott. Végül ő nem figurázta ki Küsmödit.

A KIS BICE-BOCA

Egy nap új osztálytársuk érkezik, aki két mankóval közlekedik. Egyik gyerek sem szeretné, hogy az új fiú mellett kelljen ülnie, ezért kénytelen a kemencekuckóban meghúzni magát a tanítás alatt. A kis bice-bócáról kiderül, hogy Küsmödi Kelemen unokája. A többiek látják, hogy a kisfiú nem is hozott elemózsiát magával, ezért kisegítik őt egy kis étellel, s együtt kísérik haza. Kezdik befogadni bice-bócát, akit a tanító Gergő mellé ültet, így hamarosan jó barátokká válnak.

PÉTER APÓ

Egy nap nem Küsmödi ment a kis bice-bócáért. Péter apó volt az, aki szintén a bányában dolgozott régen. Ő nem volt olyan félelmetes. Gergő szívesen beszélgetett volna vele. Ő levitte a fiúkat a bányába is.

AZ ÉGBELÁTÓ

Közeledik a Karácsony, s a tanító versenyt hirdet a tanulók között: a legjobban teljesítő tanuló kap tőle egy égbelátót. Gergő és a kis bice-bóca között folyik a verseny, ami egy matematika dolgozaton múlik.Bice-bóca hibátlanul oldja meg az összes feladatot, de a dolgozatfüzeteket Gergő viszi el a tanítónak, így út közben lehetősége van átírni bice-bóca füzetében az eredményeket, hogy az égbelátót megszerezhesse. Délután már viszi is a tanító bácsi az égbelátót Gergőnek, s felállítja az udvarban. Ám Gergőt a kisködmön úgy szorítja, hogy már nem bírja elviselni. Nem véletlenül, hiszen nemcsak a tanítót csapta be, hanem bice-bóca barátját is.

ELVISZ A MARKOLÁB

Lelkiismeret-furdalása van, ezért úgy dönt, hogy saját maga viszi el az égbelátót bice-bóca barátjának, s bocsánatot is kér majd tőle. Ám eltéved a sötétben, s egy bányagödörbe zuhan. Magához tér, majd a bányajáratokon át jut el Petihez, vagyis bice-bócához. Peti elmeséli, hogy mindig olyan ködmönről álmodozott, mint amilyen Gergőnek is van. Gergő nemcsak a messzire látót hagyja ott, hanem leveti ködmönét is, s ráhajtja az égbelátóra. Ekkor hirtelen felrobban a bánya.

A KÖVEK MEGSZÓLALNAK

Az utolsó részben minden jóra fordul. Már tavaszodik, amikor Gergő magához tér a kórházban. Pálistók Peti és ő megmenekültek a bányarobbanástól, de Küsmödi sajnos odaveszett.
A bányacéh ünnepélyesen saját gyermekévé fogadja a két fiút, és vállalja a neveltetésüket, taníttatásuk költségeit.

A szereplők felsorolása és rövid jellemzése:

Gergő: szegény szülők gyermeke, tele csupa gyermeki vonásokkal. Jószívű, barátságos, kicsit félénk, ugyanakkor igazságos. A felnőttek világát nem nagyon érti még. Gyenge testalkata miatt is óvják szülei, társaitól sok mindenben különbözik.

Márton: Gergő édesapja, foltozószűcs. Szorgalmas, dolgos pozitív értékrenddel rendelkező férfi, aki csavaros észjárásával és különös példabeszédeivel neveli fiát.

Gergő édesanyja: egyszerű szegény asszony, aki nem buta. Gyermekét félti és óvja mindentől és mindenkitől. Valami különös szál fűzi fiához.

Marika: Gergő kishúga, beteges törékeny kislány

Titulász doktor: idős, köztiszteletben álló módosabb ember

Janó: játékot áruló tót

Messzi Gyurka: öreg csősz, aki mindent ismer a mezőn. Gergő sokat tanul tőle. Nagy tudású egyszerű ember

Küsmödi: bűbájos javasember. Kis gömbölyű öreg volt ez a bűbájos Küsmödi, hosszú fehér szakálla leért a derekáig, télen-nyáron ködmönben járt és báránybőr sapkában, ami alól azonban a fülei mindig kimaradtak. Szép nagy szélfogó fülei voltak, mint a túri kancsónak, tömpe kis orra és olyan szemöldökei, mintha tévedésből a homlokán nőtt volna ki a bajusza. Aki ránézett, annak mindjárt az jutott az eszébe, hogy ilyenek lehetnek azok a törpék, akik sötét barlangok fenekén a kincseket őrzik. Görnyedt testalkata, szakadt ruházata és furcsa beszéde miatt Gergő félt tőle. Valójában egy egyszerű titokzatos öregember volt.

Kese kalapos: a „vad” tanító. Ez a jó ember csak nyáron foglalkozott kalaposmesterséggel, télen beállt tanítónak. Persze csak olyan vad-tanítónak. Szegény emberek adták a keze alá a gyereküket, akik messzillették vagy drágállották az igazi iskolát. A Kese kalapos iskolájába nem kellett se könyv, se irka. A kalapos az ajtaja felső felére fölírta krétával az ábécét – s a gyerek addig rajzolgatta őket az alsó felére, míg egészen írástudóvá nem vált bele.

Bordács keresztapa: gazdag parasztember

Malvinka: kisruhavarrónő, aki kinézete és munkája miatt olyan, mint egy tündérke

Pálistók Peti: a kis bice-bóca, Gergő osztálytársa. Sánta járása miatt visszahúzódó és ezt sokan ki is használják. Pedig valójában okos és értékes kisfiú.

A mű jelentősége:

Élvezet a regényt olvasni, mert stílusa az élő beszédre emlékeztet, témái érdekesek és mély emberség és szeretet sugárzik belőle.  A Kincskereső kisködmön nem csupán gyermekek számára készült gyönyörűséges olvasmány, de Móra művészi önéletrajza is. Nem elsősorban tényleges élményeit írta meg, hanem gyermekkora érzéseit örökítette meg a könyvben. Bár a regényben sok a meseelem, a főhős, a gyermek Gergő élő és hiteles alakként ismerkedik környezetével, a felnőttek felemás világával és természetesen saját lelkével is. Nyiladozó elméje megkülönbözteti a jót és a rosszat, érzékeny szíve, ébredező lelkiismerete előbb-utóbb a helyes útra viszi. A valóság izgalmait, nyomorúságait és örömeit a gyermek szemével láttatja az író. Az élet olyan, amilyen, döbben rá Gergő, de szeretet nélkül elviselhetetlen! Szülei igazságainak elfogadásához idő kell és némi érettség. Sok apró igazság tárháza a Kincskereső kisködmön, ezeket fogadja el és próbál szerintük élni a regény végére a cseperedő fiú.

A mű utolsó mondata, mely Móra Ferenc életének vezérlő elve, Gergő számára is őszinte és megszenvedett értelmet kap. “A szeretet az élet.”

Ettől nagyobb tanulság nem is létezhet egyetlen olvasónak sem.