Shakespeare: Rómeó és Júlia

Shakespeare: Rómeó és Júlia

Két ősi emberi szenvedély, a gyűlölet és a szeretet tragikus szembenállása a témája Shakespeare fiatalkori művének. 1594 és 96 között keletkezett, nyomtatásban 97-ben jelent meg. Ez a mű az angol reneszánsz első olyan tragédiája, amelynek középpontjában a szerelem áll: az új típusú testi-lelki viszony, a hitvesi szerelem eddig ismeretlen szenvedélye, melynek alapja a kölcsönös vonzalmon alapuló szabad párválasztás. A fiatalok akaratlanul is szembekerülnek a régi feudális erkölcsökkel, s a reneszánsz szabadságvágy hordozói és hősei lesznek.

A mű szerkezete

• Expozíció: Rómeó el akarja felejteni szerelmét, Rózát
• Bonyodalom: Rómeó és Júlia találkoznak a bálon
• Cselekmény kibontakozása: házasságot kötnek, újra fellángol a viszály a két család között
• Tetőpont: Rómeó megöli Thybaltot, ezért Verona hercege száműzi
• Megoldás: A két fiatal halála, a két család megbékélése

Egy átmeneti kor erkölcsei ütköznek a drámában. Két egymástól elütő és egymással szemben álló világ, erkölcsi rend küzdelme áll a Rómeó és Júlia tragikus konfliktusának középpontjában. Az egyik oldalon a középkori feudális anarchia sötétlik a maga ősi gyűlölködésével az érdekházasságokkal, és a szülői önkényével, a másikon ott ragyog már az új erkölcs, a reneszánsz rend a szerelem megható szépségével és az érzelmek szabadságával. A régi világ, a feudális anarchia kihunyóban van, sok tekintetben már nevetségesnek és értelmetlennek látszik, de még elég erős ahhoz, hogy az egyes ember lelkében jelentkező újat elsöpörje, s a fiatal szerelmesek boldogságát, életét összetörje.

A két család

Montague-k és a Capuletek viszálya adja a szereplők csoportokba rendeződését. A két család viszályának oka ismeretlen.

Az egyik oldalon:

• Júlia: 15 éves tapasztalatlan kislányból felnőtt nő lesz
• Capulet: A komédia műfajából átköltöztetett, zsarnokoskodó apa
• Capuletné: egy aggodalmaskodó, de végső soron szintén engedelmességet követelő anya
• Dajka: az idősebb nemzedékhez tartozik, segíti a fiatalok szerelmét, de lelkiismeret-furdalás nélkül
• támogatja a Párissal való házasságot is.
• Tybalt: gyűlölködő, negatív figura, ki először gyilkossá, majd áldozattá válik
• Páris gróf: gyakorlatias gondolkodású férjjelölt, a két világ választóvonalán libeg. Elítéli a családi veszekedést, őszintén szereti Júliát, de egy pillanatra sem jut eszébe, hogy szerelméről Júliának beszéljen. Csak a szülőkkel egyezkedik, az apától kéri meg Júlia kezét.

A másik oldalon:

• Rómeó: 17 éves fiatal fiú
• Montague és Montaguené: inkább csak árnyalakok
• Lőrinc barát: a dajka dramaturgiai párja, tapasztalt, bizalmas hús-vér figura. Rómeót és később Júliát is segíti. Reneszánsz képviselője, ki megérti a fiatalok szerelmét.
• Rómeó baráti köre, mindenekelőtt Mercutio: szellemes jellem Tybalt ellenpontja és áldozata 

Bonyodalom és katasztrófa
Romeo és Júlia véletlenül találkozik Capuleték bálján. Az izgalmat csak fokozza, hogy Romeo álarcban, hívatlanul tartózkodik ott. Júliát itt mutatnák be udvarlójának, Páris grófnak, aki nem neki, henem inkább az apjának teszi a szépet. Az első látásra fellobbanó szerelem nem is lenne olyan hiteles, ha nem állna vele szemben Romeo előző epekedése Róza iránt, aki azért nem tűnik föl soha a színpadon, mert Romeo iránta érzett vágyakozása anyagtalan (a petrarkista szerelemideál típusa, ahol a szerelem magáért a szerelemért létezik). Ezzel szemben Rómeó és Júlia már az első találkozásukkor csókolóznak, versben (angol szonettben) beszélgetnek. Ennek a szerelemnek a hitelét az adja, hogy teljes bizalmon alapul: Júlia bátran kiáltja ki érzéseit a bál után az éjszakába, s az őt kihallgató Rómeó akár ki is ábrándulhatna belőle, ha nem érezné ugyanazt. Mikor rájönnek, hogy az ellenséges két család tagjai, egy pillanatra megdöbbennek az eléjük tornyosuló akadálytól, az éjszakai szerelmi vallomásban azonban már megtagadják származásukat és nevüket, mert ezek szerelmük útjában állnak. Júliában és Rómeóban a lázadóan romantikus szerelemmel együtt él valami praktikus konzervativizmus: vonzalmukat esküvővel kívánják Verona előtt társadalmilag is elfogadhatóvá tenni.
A dráma fordulópontja, a küzdelem felerősödése Mercutio és Tybalt halála. Rómeó nemcsak felesége közeli rokonát ölte meg, hanem szembekerült a szigorú hercegi paranccsal is. Ha eddig volt is valami távoli remény, hogy Capulet valamikor beleegyezését adja a házasságba, most ez a remény is szertefoszlik.
A fiatal szerelmesek hajnali búcsúzása után megkezdődik a félreértések és tévedések tragédiához vezető sorozata. Rómeó Mantovába menekülése után Júlia kerül a dráma középpontjába. Árván, elhagyottan, egyedül kell döntenie jövendő sorsa felől, csak Lőrinc barát cellája és szíve nyílik meg előtte. Kétfajta hűség csap össze benne: a család iránti és az, amelyik férjéhez, Rómeóhoz köti. Két szálon fut tovább a cselekmény a két világ közötti távolságot kiemelve.
A tévedések tragédiája

• Júliát apja megtagadja, anyja sem érti, a dajka is hátat fordít neki
• Száműzött férjét siratja, s azt hiszik, Tybaltért zokog
• asszony, és férjhez akarják adni (nem mehet újra férjhez, de a házasság megtagadását a szülői tekintély elleni lázadásnak tekintik)
• egyetlen remény az időben lehetne, de pont ezt veszik el tőle az esküvő siettetésével azt színleli, hogy beleegyezik a Párissal kötendő házasságba, s a szülők ezt őszinte engedelmességnek vélik
• Júlia 42 órás “halálára” készül, a család pedig az esküvőre
• él még, de halottnak hiszik, s kriptasírba zárják – halottnak hiszi a visszatért Rómeó is, és végez magával: Júlia nélkül nincs számára élet, s az álmából ébredő Júlia sem tud már létezni ifjú férje nélkül

A családok közötti ősi gyűlölködést a fiatal szerelmesek hősi lázadása s tragikus halála szünteti meg. A végső jelenetben helyreáll a rend, de borzalmas árat kellett fizetni érte.